Életmód blog

7 érdekesség a rizsről

1. A rizs (Oryza sativa) a pázsitfűfélék családjába tartozik. Sok féleképpen csoportosíthatjuk, de alapvetően 2 alfaját különböztetjük meg: a rövidebb szemű japonica-t és a hosszú szemű indica-t. Az indiánrizs (vagy észak-amerikai vadrizs) egy vízinövény, és bár a rizs közeli rokona, azonban mégsem tartozik az Oryza nemzetségbe. Jellegzetesen tovább kell főzni, mint a hagyományos fajtákat, enyhén diós ízhatás érezhető rajta, neve is emlékeztet rá, hogy korábban az indiánok kedvenc csemegéje volt.

2. A rizs a világ népességének egyik alapvető tápláléka. A rizstermesztés döntő hányadát, egyes adatok szerint 90 %-át is Ázsia adja, ahol az évenkénti rizsfogyasztás meglehetősen magas, sok esetben meghaladja a 100 kg/fő/év-et. A KSH adatai alapján összehasonlításként az utóbbi pár év átlaga: Míg Vietnámban például 166 kg/fő/év a rizsfogyasztás, addig hazánkban 4-5 kg/fő/év. Ez szembetűnő különbség!

3. A rizsnek különböző feldolgozási szintjeit különböztetjük meg, attól függően, hogy mire szeretnénk felhasználni. De induljunk ki a növény alaktani jellemzőiből. A rizs bugája 100-150 rizsszemet is tartalmazhat, amelyeknek színei változók. Lehetnek fehér, barna, sárga, vöröses vagy lilás árnyalatú. Betakarítás után a rizst tisztítják, majd következik a hántolás folyamata. A hántolás során először a maghéját távolítják el. Ez általában valamilyen mechanikus eszközzel történik, ahol a hántolás úgy kell megoldani, hogy a szem lehetőleg egészben megmaradjon. Ezen lépés elvégzésekor keletkezik a barnarizs, mely köztudottan értékesebb, mint a fehér rizs. Hiszen ilyenkor a magon lévő ezüsthártya miatt a barnarizsben még több vitamin és nyomelem lelhető fel, mint fehér társában. Fehér rizs pedig úgy keletkezik, ha ezt a vékony ezüsthártya réteget is eltávolítják fokozatos csiszolással. A fehér rizst sok esetben fényezik.

4. „A vagy B minőség”? Gyakorta hangzik el a boltban a kérdés, hiszen sok ember nem tudja pontosan megmondani, mi a különbség a kettő között. Íme a válasz: az „A” minőség jobb osztályozást takar, hiszen ezen csomagolás mögött olyan termék található, amelyben a rizsszemek hossza legalább háromnegyede a teljes szem hosszának, míg a „B” rizs gyakran csak fél vagy háromnegyed szemeket tartalmaz.

5. Egyre nagyobb népszerűségnek örvendek az úgynevezett aromás rizsfajták, mint például a jázmin rizs vagy basmati rizs. Ezek együttes jellemzője, hogy drágábbak, mint a hagyományos rizsfajták, illatosak és viszonylag hosszú szeműek. Rengeteg étel alapanyagát jelentik, leginkább a keleti országokban, és ínyenc ételekben kedvelt.

6. A rizs felhasználása rendkívül sokrétű. A puffasztott rizs kiváló választás reggelire, vagy uzsonnára, gyakorta használják joghurtba, tejbe vagy müzlivel keverve, dekorációs anyagként süteményeknél, de önmagában is sűrűn fogyasztják.
A rizstej megfelelő alternatívát jelenthet a tehéntejjel szemben, enyhén édeskés íze miatt egyre kedveltebb. A rizsliszttel pedig kiválthatjuk a normál búzalisztet, kiváltképp ha glutén érzékenyek vagyunk. Ilyenkor mindig ellenőrizni szükséges a csomagoláson, hogy a gyártó szavatolja-e a termék gluténmentességét!
A rizstészta, rizsecet, rizsbor kiváltképp az ázsiai konyha alapvető termékei. Érdekesség, hogy a rizsnek nemcsak a termését szokták felhasználni, hanem a szalmáját is. Ugyanis leginkább a keleti országokban rizsszalmából készítenek zsákokat, kalapokat, kosarakat, de töltőanyagként is használják.

7. + Érdekesség: A rizs a termékenység jelképe is, így az esküvőkön az ifjú párt sokféle rizsfajtával szokták megszórni